AUDITÉRIUM
(KÖZTÉR DESIGN, ZENE ÉS CSÚCSTECHNOLÓGIA)
Helyszín: Budapest, Kossuth tér
Időpont: 2007. augusztus 13., hétfő – 20., hétfő
Megnyitó, és sajtótájékoztató: 2007. augusztus 13.
Projekt Design: Városi Tájkép Csoport,
Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt formatervező iparművészek
Sound Design: Iván Solano zeneszerző (ESP)
Technology Design: Dr Joseph Pompei Elektronics Art Engineer (USA)
Az Aditérium programja:
augusztus 13. – Népzene
augusztus 14. – In memoriam Ligeti György, kortárs kamarazene
augusztus 15. – Elektroakusztikus zene, Iván Solano
augusztus 16. – Klasszikus zene
augusztus 17. – A város zenéje - Budapest hangjai
augusztus 18. – Örömkoncert - Válogatás az elmúlt évek zenéiből
augusztus 19. – Elektroakusztikus zene, Iván Solano
augusztus 20. – Magyar hang - A magyar nyelv zenéje: versek és Magyarországgal kapcsolatos zenék
augusztus 13-19. – Minden nap hajnali 1-9 óráig a természet zenéje
Örömkoncert az Auditériumban:
augusztus 18., szombat este 9 órakor
Zuglói Filharmónia
Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel Záborszky Kálmán
Az idei év augusztusának harmadik hetében az Országház előtt, a Kossuth téren különös köztér - és sound design installáció várja látogatóit, egy elképesztő csúcstechnológia meghökkentő egyesülésével kiegészülve rendhagyó szabadteret varázsolva így a város szívébe.
Az Audio Spot Light ® technológia egy világszenzáció, mely eddig főként emberi hangokat szólaltatott meg. Ez az első alkalom, hogy egy speciális akusztikai és technikai komponálásnak köszönhetően a különös berendezések szimpla hangszóróból hangszerekké válnak.
Az Auditérium zenei művészeti vezetője Solano Iván, spanyol származású zeneszerző, akinek nevéhez több nemzetközi produkció is kötődik, a színház, a film, a videóinstalláció, illetve az új multimédia művészet területeiről. A több elektroakusztikus zenei díjat is magáénak tudható nemzetközi elismertségnek örvendő művész Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Belgium után most Magyarországon első alkalommal dolgozik együtt a Városi Tájkép Csoport formatervezőivel, Szöllőssy Barbarával és Pyka Zsolttal, akik a program köztéri design koncepcióját készítették. (A Városi Tájkép Csoport formatervezőivel először 2004-ben találkozhatott Budapest közönsége, amikor a Móricz Zsigmond Körtéren átadásra kerültek a Melegedő Kövek.)
Az Auditérium egy különös városi kert, teleültetve hangokkal és nem-hangokkal (csenddel). Egy olyan kert, amiben semmi sem az, aminek látszik, semmi sem úgy viselkedik, mint ahogyan azt egy természetes környezetben megszokhattuk.
A kertben csend honol, mégis muzsikától „hangos”.
Az Auditérium tisztásán sétálva az ember úgy talál rá egy-egy csodás dallamra, mint erdőben egy-egy különleges virágra vagy sosem látott gombára.
Egy zongora, egy jazz trió, tekerőlant, a tenger, a szél, egy szimfonikus zenekar, az eső, egy folyó vagy egy Bach-szvit mind-mind lenyűgöző teret építenek a kert köré. Itt, a lüktető nagyváros szívében, megteremtve így a lehetőséget mindannyiunk számára annak, hogy egy elvarázsolt réten sétálva elgondolkodhassunk, leülhessünk, olvashassunk, beszélgethessünk, álmodozhassunk, hol rátalálva az emléket idéző dallamra, hangokra, hol csak hátradőlve élvezve a csendet.
Zenekertészet
A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata.
A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.
Kizárólag a megfigyelő nézőpontján múlik, hogy mit tekint zajnak vagy zenének. A két fogalom nem zárja ki egymást: bizonyos körülmények között a zene is lehet zaj, máskor a hétköznapi értelemben vett zajt is zeneként értelmezhetjük. Nehéz meghatározni, mikor melyik csoportba sorolhatóak a természet hangjai vagy akár az emberi beszéd különféle formái.
A zenének többféle alkalmazási területe van, ahol nem veszít jellemzőiből, hanem más hasonló célú kifejezési formához társul. Előfordul az is, mint az Auditérium esetében is, hogy a zenét egy más művészeti terület veszi igénybe, hívja segítségül úgy, hogy valamelyik jellemzőjét kiemeli, másokat háttérbe szorít, és a társterülettel együtt egészet alkotva hat a befogadóra.
Az Auditériumban a megfigyelő nézőpontja meghatározó. Itt a megfigyelő nem passzív, mint otthon a tv vagy a lejátszó előtt vagy akár egy koncertteremben. Itt a megfigyelő eldöntheti, hogy mennyire akar a zenével játszani, hogy van-e kedve hangokat keresni, és rátalálni a hangok keltette érzelmekre, indulatokra, gondolatokra, emlékekre, és hogy használja-e ily módon az Auditériumot szabadon, a saját örömére, a saját képére formálva azt.
Ezen a helyen a zene nem tölti be a köztér közel 4000 négyzetmétert, nem uralkodik a téren levő összes emberen, nem szól minden levegőszemcséből.
Technikai adatok
Az emberi fül
Az emberi fül csodálatos szerv. Ha egészséges, 400.000 különböző hangot képes megkülönböztetni. A hallás a legközvetlenebb összeköttetés a külvilággal; ez az ember és környezete közötti legfőbb kapocs.
A fület érő összes akusztikai jel a levegő mozgását jelenti. A hanghullámokat a levegő továbbítja. A fülkagyló felépítése olyan, hogy a hanghullámokat optimálisan fogja fel és továbbítja a hallójáraton keresztül a középfülbe. A hanghullámok a dobhártyának ütköznek, mely ettől vibrálni kezd. A dobhártya rezgéseit a hallócsontocskák adják tovább a csigának. A csigában rendkívül érzékeny szőrsejtek találhatóak, ezek alakítják át a rezgő levegőrészecskék mechanikai energiáját elektromos energiává, mely idegi impulzus formájában a hallóidegen keresztül jut az agyba.
Hangszóró
Hangszórónak nevezünk minden olyan eszközt, mely képes az elektromos jeleket hanggá alakítani. A legelterjedtebb típus az úgynevezett "otthoni hangfal", ami az ember számára hallható frekvenciatartományban (30 Hz-20 kHz) működik - ezt hangként érzékeljük.
Az általános hangszórók mozgatják a levegőt a membrán és a füleink között. Ilyenkor a hangok a levegőben haladnak, mint a hullámok a vízben.
Frekvencia, hang és ultrahang
A hang longitudinális nyomáshullám. Levegőben 330 m/s, vízben, szilárd anyagokban anyagtól függően akár 1500 m/s körüli sebességgel terjedhet. A hangot főként a fülünkkel halljuk, de a bőrünk, koponyacsontjaink is részt vesznek az érzékelésben. Nagyjából 20 Hz a legmélyebb, 20.000 Hz a legmagasabb hang, amit még mi, emberek képesek vagyunk hallani.
A 20 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú rezgéseket infrahangnak, a 20.000 Hz-nél magasabb frekvenciájú hangokat ultrahangnak nevezzük. Bár az ultrahangot elméletileg nem halljuk, érzékelni azonban tudjuk.
Hangosság
A hangosság a hangnak a fülünk által érzékelt intenzitásának, erősségének mértéke. Szoros kapcsolatot mutat a hangnak, mint rezgésfolyamatnak az intenzitásával, amplitúdójával, illetve függ a hang összetételétől, spektrumától, zenei hang esetén magasságától. Ez az összefüggés erősen szubjektív, csak kísérleti úton határozható meg.
A hangosság érzékelése erősen függ a frekvenciától. Tiszta, szinuszos hang esetén a fül érzékenysége a legalacsonyabb hallható frekvenciától kb. 1000-5000 Hz-ig folytonosan növekszik, utána újra csökken. Ez igaz a hallásküszöbre, vagyis arra, hogy milyen minimális intenzitású hangokat vagyunk képesek egyáltalán érzékelni, és arra is, hogy mely hangnyomásszinteket érzünk azonos hangosságúnak különböző frekvenciákon.
Technológiai adatok
Audio Spot Light ® Technológia
Az Audio Spot Light (USA Holosonics) egy nagyon különleges hangszóró, amelyik ultrahangokkal alakítja a hangot úgy, hogy a longitudinális nyomáshullám sokkal keskenyebb lesz.
A hang ettől gyorsabban halad, így sokkal irányíthatóbb és távolabbra vihetőbb, mint az átlagos hangszórónál. Közben a hang nem "klasszikus" módon mozgatja a levegőt, hanem úgy működik, mintha egy lézerről vagy egy irányítható fényről lenne szó.
Adott körülmények között az egyik legérdekesebb tulajdonsága az Audio Spot Light-nak az, hogy mikor az ember nem a hangszóróval szemben áll, akkor nem hall semmit, míg egy másik érdekes tulajdonsága az, hogy a hang a hangszórótól még körülbelül 20 méter távolságról is kiválóan hallható.
„Technológiai Design”, Dr Joseph Pompei USA)
Dr. Joseph Pompei médiaművész, fejlesztő, MIT kutató. A Holosonics Research Labs cég egyik alapítója az USA-ban (Watertown, Massachusetts állam).
Dr. Pompei már 16 évesen komolyan foglalkozott akusztikával és a Bose Corporation-nak dolgozott. Művészeti elektronikai mérnök diplomát szerez, közben kutatásokat folytat a pszichoakusztika területén a Northwestern Egyetemen, ahol később PHD-fokozatot kap az ezen a területen végzett kiemelkedő munkájáért. PHD kutatási programja teljesítése közben felkelti érdeklődését az „általános hangszórók” működése. Vizsgálni kezdi kísérletei közben támadt ötletét, melynek lényege, hogy hogyan lehet ultrahangokat akusztikus hangprojektorként használni.
Rendhagyó ötlete egy fantasztikus fejlesztést indít el, melynek technológiai alapjait az MIT Media Labban kutatja, kísérletezi ki.
A fejlesztés eredményeként létrejön az Audio Spot Light ® rendszer, melynek gazdasági, gyártási háttereként dr. Joseph Pompei társaival létrehozza a Holosonics céget 1999-ben. A termék több díjat nyert már, többek között a TR100 Top Young Innovators Award díjat is 2003-ban.
küldd el az oldalt ismerősödnek!
